Tima Zoltán, a megújuló tér tervezője készített nekünk egy szabadkézi rajzot a tér általa megálmodott, új állapotáról, és írt egy rezümét arról, hogy mit jelent neki a megújuló Kossuth tér.

"A Parlament megépítése után közel száztíz évvel nyílik először lehetőség arra, hogy a Steindl Imre pályázati tervében felvázolt - az épületet körülvevő – hármas térrendszer egységes arculata megvalósulhasson.

A kiegyezés utáni Pest rohamos fejlődése a XIX. század végére elérte a korábbi külvárosi területeket. Az önálló magyar Országgyűlés épületének elhelyezését ez nagyban meghatározta, hiszen az 1880-as pályázat idejére az akkori értelemben vett belvárosi területek elfogytak.

Így nyílott lehetőség arra, hogy a párhuzamosan alakuló városrendezési elképzelések a Parlament méreteihez és jelentőségéhez méltó, közel hét és fél hektáros térrendszert biztosítsanak az épület körül. Ennek az európai összehasonlításban is egyedülálló kiterjedésű területnek a jelentőségét tovább növelte a korabeli városfejlesztés tudatossága, az a tény, hogy a Parlament építésével szinte egyidőben épült fel a tér hosszoldalán a Kúria és a Földművelésügyi Minisztérium épülete. Az így kialakítható "alkotmányos háromszög” a téralakítás szempontjából is meghatározó erejű.

A térfalak és a Parlament épületének viszonya, a befutó utcák alkotta tengelyek, a térről és a térre nyíló átlátások rendkívül izgalmas és dinamikus alapgeometriát eredményeznek. A tér alakításának történetét végigkíséri a különböző szögtörések vizuális korrekciójára való törekvések sora. A keleti térrész aszimmetriája, az Alkotmány utca és a Parlament hossztengelyének eltérő irányultsága számos meg nem épült megoldást generált.

A tér történetét szintén meghatározzák az itt elhelyezett képzőművészeti alkotások, szobrok. A szoborhelyek keresése már közvetlenül a Parlament megépülése után megkezdődött, ezzel összefüggésben is számos térberendezési elképzelés született.

Az 1944-re kialakult kedvező elrendezés részben a jó szándékú véletlenek sorozatának volt köszönhető. Míg a tér egységes arculatának kialakulását a déli térrészre 1906-ban elhelyezett Andrássy szobor nehezítette, a keleti térrész alakítását az itt elhelyezett szobrok határozták meg. Mára az 1944 előtti szoborhelyek egy kivételével megszűntek, a tér karakteres képzőművészeti arculatát elvesztette.

A történeti alapvetéseken túl a Kossuth tér jelenlegi formájában, funkcionális működésében nem felel meg a Parlament és a teret határoló közjogi fontosságú középületek által állított mércének. A tér jelenlegi gépkocsidominanciája fenntarthatatlan, a hatalmas parkoló- és útfelületek élhetetlenné teszik a térfelszínt. A villamospálya jelenlegi vonalvezetése több helyen értékes területeket foglal el. Megoldatlan a Parlament épületét évente felkereső 400-450 ezer látogató méltó fogadása, jelenleg a turistacsoportok a szabad ég alatt várakoznak az épületbe való bejutásra.

Mindezek miatt, a történeti előképek és a tér geometriájának ismeretében kialakulhat egy egységes arculatú, a Parlament minőségéhez és méltóságához illeszkedő, azt kortárs visszafogottsággal keretbe foglaló új Kossuth tér. Ennek kapcsán újra kell fogalmazni a tér funkcionális tartalmát, így helyreállhat az egyes térrészek közötti történelmi hierarchia. Létre kell hozni a tér gyalogosforgalmi dominanciáját, a gépkocsik áthaladása és a téren való parkolás megszűnik. Az északi térrész alatt a Parlament látogatóinak fogadását és tájékoztatását biztosító látogatóközpont, alatta háromszintes mélygarázs létesül. Megvalósul a térfelszín és az alsó rakpart intenzívebb kapcsolata, új rakparti sétány jön létre.

A Parlament és az Alkotmány utca tengelyében, a nemzet főterén a nemzeti lobogó jelöli ki a leendő Kossuth tér szellemi középpontját."